A látás jellemzői. A látás észlelésének jellemzői. Percepció – a látás folyamatai

A látás élettana

Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik. A távoli érzékletek klasszikus meghatározásában kulcsfontosságú az a jellemző, hogy ezek segítségével anélkül is felfogjuk a tárgyak, események jellemzőit, hogy azoknak a közvetlen közelében kellene tartózkodnunk.

Bár a hallás és a látás is a távoli érzékelés kategóriájába tartozik, a látás olyan tárgyakat, eseményeket is közvetít, amelyeknek nincs hangjuk, vagy oly messze vannak, hogy a hangjukat a látás jellemzői halljuk.

A látás észlelésének jellemzői. Percepció – a látás folyamatai

A látás az érzékelési-észlelési folyamatok közül az egyik legfontosabb, úgynevezett vezető érzékleti modalitás. Olyan lényeges információkat is közvetít a világban jelen lévő tárgyakról, amelyeket a hallás nem vagy kevésbé képes közvetíteni. Ilyen a tárgyak színe, mérete, formája, téri helye, mozgása. Mindezeket a tulajdonságokat megfelelő részletességgel csak a fény képes közvetíteni, felfogásukra pedig különböző szemtípusok differenciálódtak az élővilágban.

kötőszöveti dysplasia myopia női logika az orvostudomány szempontjából

Ezek receptorai végzik az átalakítást trandsz- dukciót. A látás tárgyalása során mindvégig azzal foglalkozunk, hogy miként közvetíti a látás a világot, mi jellemzi a látási észlelést.

Tartalomjegyzék A látás észlelésének jellemzői. Percepció — a látás folyamatai Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik.

Ebben a fejezetben röviden áttekintjük mindazt, ami nélkül nehezen értenénk meg a magasabb szintű folyamatokat. Elsőként arról lesz szó, hogy mi is a látható fény, miként alakul át a fény az emberi agy számára feldolgozható üzenetté, azaz akciós potenciálok sajátos mintázatává.

Látás — Wikipédia Szem látás jellemzői, Emberi szem Elérhetőség A szem felépítése, szerkezete Szemünk jól látható része csak a teljes anatómiai struktúra kisebb részét teszi ki, az egész szem egy pingpong labdánál kisebb szerv. Szaruhártya Óraüveg alakú, átlátszó élő szövet, melyen át a fény belép a szembe.

A fénytől a retináig A fény A fény az elektromágneses sugárzás egyik formája. A fénynek az emberi szem számára látható spektruma az elektromágneses sugárzásfajtáknak csak igen szűk tartományát jelenti. A további sugárzástípusok — csökkenő hullámhossz szerint — a váltóáram, a rádióhullám, a mikrohullám, az infravörös és az ultraibolya sugárzás, a röntgenhullám és a gamma-sugárzás.

Ezt szemlélteti a 3. Az ilyen gyorsan terjedő sugárzással közvetített információnak az érzékelése-észlelése lehetővé teszi, hogy a tárgyakat, eseményeket megjelenésükkor minimális késleltetéssel, azaz azonnal gyógyító receptek a látáshoz. A fény része a környezetünket alkotó elektromágneses sugárzások tengerének.

Ennek a tengernek, bármilyen sugárzás-összetevőjét is vizsgáljuk, hullámai vannak; kicsik és nagyok, gyorsan és lassan ismétlődők.

Látás – Wikipédia

A fény tehát hullámtermészetű jel, és hasonlóan minden ilyen jelhez, néhány alapvető jellemzővel írható le. A hullám magassága az amplitúdó, a másodpercenként érkező hullámok száma a frekvencia. Magasabb frekvencia esetén például egy másodperc alatt jóval több hullám érkezik, mint alacsony frekvenciánál. Több hullám, azaz magasabb frekvencia esetén természetszerűleg a hullámcsúcsok távolsága kisebb lesz, azaz a fény hullámhossza kisebb lesz, mint alacsony a látás jellemzői.

A fény hullámainak ismétlődésére, eltérően a hanghullámoktól, ahol a frekvencia a konven- cionálisan használt jellemző lásd A látásedző asztalok alapvető folyamatai című fejezetbena hullámhosszt használjuk mutatóként. A hullámhossz tehát a fényenergia frekvenciájának vagy rezgésének mértéke, hullámhossznak nevezett egységekbe alakítva. A hullámhossz nem más, mint annak az útnak a hossza, amelyet a sugárzás egyes hullámok rezgések között megtesz.

A hullámok távolságának mértékegysége a nanométer a méter milliomod része. A látható fény tartománya a és a nanométer közé esik. Az elektromágneses sugárzásfajták teljes tartománya, kinagyítva a látható fény szűk hullámhossztartományában a teljes spektrum A 3. Joggal elgondolkozhatunk azon, a látás jellemzői mi lehet az oka annak, hogy pont erre a szűk tartományra rendezkedett be a Föld élőlényeinek a látószerve.

látás torz kép a látástornáról

Feltehetően fizikai és evolúciós okai vannak mindennek. Nem valószínű például, hogy táblázat nézet látás sokkal szélesebb tartományt alkotó ultraibolya vagy infravörös fény felfogására kialakuló szem jól biztosította volna az élőlények alkalmazkodását a környezethez.

Elsősorban azért nem, mert a rövidebb és a hosszabb hullámhosszú energia nem nagyon alkalmas a környezet tárgyainak, eseményeinek közvetítésére. A nanométernél rövidebb hullámhosszú fénnyel az a probléma, hogy a földi légkör molekulái jelentős részben elnyelik, ezért a világ tárgyaihoz el sem jut, és így vissza sem verődhet.

is macular oedema the same as macular degeneration a rövidlátás a legmagasabb

A látható fénynél, tehát a nanométernél nagyobb hullámhosszal jellemezhető hullámokkal viszont az a probléma, hogy ezek részben vagy teljesen áthatolnak a tárgyakon, és nem verődnek visz- sza róluk ilyen az infravörös fény is. Ez egyébként a mikrohullámú készülékek működésének fizikai alapja.

A látható fény egy durván nanométeres tartományt ölel fel. Az ebbe a spektrumba tartozó hullámhosszak együtt alkotják az összetett fényt vagy fehér fényt. A csak egy hullámhosszal jellemezhető sugárzás az úgynevezett tiszta vagy egyszerű fény. Ezekhez az emberi észlelőrendszer sajátos színélménye kapcsolható erről a Színlátás című fejezetben bőven lesz szóa hagyományos hét alapszín: a vörös, a narancs, a sárga, a zöld, a kék, az indigókék és az ibolyaszín.

Az alacsonyabb frekvenciájú sugárzás hosszabb hullámhossz, magasabb nanométerérték a spektrum vörös végéhez, a magasabb frekvenciájú sugárzás rövidebb hullámhossz, alacsonyabb nanométerérték a spektrum ibolyaszín végéhez közelebbi tartományába tartoznak.

Bár ez részben meg is határozza a szemek helyét a fejen, az evolúció során az élővilágban sokféle változat alakult ki. A gerinceseknél például elég jó összefüggést lehet felfedezni a szemek elhelyezkedése és az állatfaj életmódja között.

Ilyen például a ragadozók szeme, amely azonos síkban helyezkedik el, biztosítva ezzel azokat a kétszemes megoldási lehetőségeket, amelyek a mélységlátáshoz nélkülözhetetlenek erről a Tér- és mélységészlelés című fejezetben bőven lesz szó.

visszaállítható-e a látás mínusz 2 látás támogatás

Tudjuk azt is, hogy egyes állatok pl. Négy izomköteg a szemgolyótól egyenesen, további két izomköteg pedig ferdén fut hátrafelé.

Az egyenes izmok a szemgolyó elülső részéhez közel, eltérő helyen tapadnak.

Tartalomjegyzék

Ha az egyenes szemizom összehúzódik, a szilárd tapadási felület koponya felé húzza el a szemgolyót, ha pedig elernyed, a szem eredeti helyzetébe fordul vissza. A középső a látás jellemzői szemizom rectus medialis az orr közelében tapad, összehúzódásakor az orr felé forgatja el a szemet.

Az oldalsó egyenes szemizom rectus laterális a külső szemzug felőli oldalon tapad, összehúzódásakor oldalirányba a látás jellemzői a szemet. A felső egyenes szemizom rectus superior a szemgolyó tetején tapad, összehúzódásakor a szem felfelé emelkedik, a tekintet felfelé irányul. Ezzel ellentétes hatást okoz a szemgolyó függőleges alsó oldalán tapadó alsó szemizom rectus inferiormelynek összehúzódása lesüllyeszti a szemet, a tekintetet lefelé irányítja.

Navigációs menü

Oldalirányú elnézésnél mindkét szem ugyanolyan mértékben és ugyanazon irányban mozdul el. Balra nézéskor a jobb szem középső izma és a bal szem oldalsó izma húzódik össze, a jobb szem oldalsó izma és a bal szem középső izma pedig elernyed. Szemizmok és szemmozgásirány Az ember különösen gyorsan tudja mozgatni a szemét, tekintetét töredék másodperc alatt tudja egyik tárgyról a másikra irányítani.

Amikor ennek a könyvnek a lapjait olvassuk, az a benyomásunk támadhat, hogy szemünk igen gyors tempóban, balról jobbra haladva, finoman végigpásztázza az egymást követő sorokat.

Mik a látásunk jellemzői, Az emberi szem

Mint korábban jeleztük, az önmegfigyelés tévútra vezet. Szemünk nem úgy gyűjti be az információkat, mint azt tapasztalatainkból következtetve gondolnánk. Szemünk mozgását olvasáskor nem a folyamatos pásztázás jellemzi, hanem megállások, szünetek és újraindulások sorozatát produkálják szemmozgató izmaink. E sorokat olvasva szemünk nagy pontossággal lép tovább a kívánt szóra, szakaszra. Ezt három-három pár szem körüli extraokuláris izom működése teszi lehetővé. Az összehúzódó izmok abban az irányban mozdítják el a szemgolyót, amely részén az izom egyik vége tapad.

Az izmok másik vége stabil, nem mozgó felülethez szemgödör kapcsolódik. A mozgás mértéke az összehúzódás erősségétől, iránya pedig attól függ, hogy hol tapad a szemgolyón és a szemgödrön, illetve milyen erőfeszítést tesz a többi izom.

A két szemmel való látásnál egy különleges mechanizmus biztosítja, hogy egy közeli tárgyra irányulhasson mindkét szem. Bármily furcsa, ehhez a két szemnek ellentétes irányban kell a látás jellemzői végeznie. Ezt a többirányú, egész pontosan ellentétes irányú forgatást nevezzük vergens szemmozgásnak vagy vergenciá- nak.

További a témáról