Csiga látása. beszélgetések

Az éti csiga

Bodor János Olyankor csak a rendszeresen öntözött kertben tevékenyek, ott is csak esős időben és főként éjszaka. Az idei tavasz hűvös, bőségesen csapadékos időjárásával kedvezett a házas csigáknak, éjjel-nappal rágtak minden zsenge levelet: csiga látása között az őszi kikerics Colchicum-fajok és -fajták tavasszal előtörő leveleit egészen a talajszintig.

A kopoltyúk közelében nem ritkán mirígyeket is találunk, és pedig azok rendesen a kopoltyú és a végbél között helyezkednek el.

A magnóliák minden faját és fajtáját annyira kedvelik, hogy akár két-három méter magasra is fölmennek zsenge leveleikért. A Hosta minden faja, fajtája is a kedvenc táplálékuk, de a Cytisus-bokrokat is súlyosan károsítják.

A legnagyobb kárt idén az éticsiga Helix pomatia okozta, mert nagyobb termete folytán többet eszik, mint kisebb társai. Háza centiméter széles, és csaknem ugyanolyan magas, krémszínű vagy barna, sötétebb sávokkal tarkítva.

A kifejlett csiga házának öt-hat csavarulata van, hosszúra kinyújtható haslábával csúszik előre a saját nyálában, így lágy teste durva felületen haladva sem sérül. Száraz időben viszont inkább a házában marad, mert túl nagy lenne a folyadékvesztesége.

Pók a látáshoz ingyenesen letölthető Az Achatina csiga gasztronómás kagyló: a hasa egyidejűleg láb is.

Száraz nyarakon tehát védett helyre húzódik, mészlappal lezárja háza bejáratát, és a tél beköszönte előtt is ugyanezt teszi. A csiga fején a két pár tapogató közül a nagyobbak a látást, a kisebbek a szaglást szolgálják. A tápnövényt reszelős felületű nyelvével őrli fel, csak a levélnyelek maradnak vissza.

Testfelépítésük általános jellegzetességei[ szerkesztés ] Az aszimmetria kialakulása[ szerkesztés ] A csigák legszembetűnőbb sajátossága a csigaház, mely tulajdonképpen meszes külső váz, hozzá izmok is tapadnak.

Sötétben elkövetett tettükről a rágásnyomon túl amit más rágó kártevő is elkövethetett csak megszáradó nyáluk és fekete zsinórként hátrahagyott ürülékük árulkodik. Aki kora hajnalban kel, tetten érheti őket, semmilyen zöldség, dísznövény nincs tőlük biztonságban, még a lombos fák sem több méter magasságig, ha ízletesek a számukra. Tápnövényt keresve 3, métert is megtesznek éjszakánként, tehát ha sikerül is őket csigaölő szerrel kordában tartani, akkor is hamarosan megjelenik az utánpótlás a szomszédból.

1. Az éti csiga | PR cikkek
2. Látás 0 táblázat
3. Fején két pár tapogató található.
4. Állati szemek közvetlen közelről | Érdekes Világ
5. Egy "szeretet nyilak" táska, amely a reprodukciót provokálja.
6. Элвин потер все еще ноющие конечности.
7. Brehm: Az állatok világa / Elülkopoltyúsok
8. Fényerő a látáshoz

Növényi táplálékuk nem tartalmaz elég meszet, ezért a házuk fölépítéséhez külön kell beszerezni az anyagot. Párás időben nappal is kijönnek a csigák meszet legelni a járdalapokra, betonozott felületekre.

Mészmentes talajon is képesek tehát megtelepedni és szaporodni, ha a közelben találnak téglaépítményt, be­tonozott felületet, vagy egy­szerűen csak mészkőmurvá­val borított utat.

Ha ilyen nincs, akkor az éticsigák he­lyett a házatlan csigák fogják uralni a terepet, ami nem ki­sebb gond. A csigák mind hímnősek, de a szaporodásukhoz elen­gedhetetlen csiga látása találni, hogy kölcsönösen megtermékenyíthessék egymást.

Házas csigák a kertben

Ehhez körülményes udvarlás után a talpukkal szorosan összeta­padnak, és hímivarsejteket cserélnek kis csomagban. Csigatempóban ez akár órák hosszat is tarthat. A nász után két héttel mindkét fél külön lerakja 30­50 darab, 5­6 milli­méteres gömb alakú tojását laza, talajba ásott üregbe. Ez is órákig tarthat.

Állati szemek közvetlen közelről

Három­-négy hét múlva kikelnek az aprósá­gok, és külön útjukra indul­nak, ha nem elég gyorsak, ak­kor a testvéreik áldozatául es­nek. A tojásrakás egyszer vagy többször ismétlődhet éven­ként, ha kedvező a környezet és elegendő a táplálék. Ha túl sok a csiga a kertben, az féke­zi a szaporodási kedvüket, ami persze rajtunk nem segít.

Az éticsigák 2­5 éves ko­rukban válnak szaporodóké­pessé, 10­20 évig is élhetnek, sőt 35 éves matuzsálem is le­hetséges. Állítólag ragadozó rovarok, százlábúak, békák, egerek és madarak is gyérítik őket, tapasztalatom szerint azonban csak csiga látása csigaölő sze­rekre számíthatunk.

háromszög alakú glaukóma zárva

Kisebb társak Házas csigák számára kedvező adottságú kertben, két kisebb termetű faj is előfordulhat, és kárt is okoznak, noha méretük folytán csak kisebb mértékűt. A kerti csiga Cepaea hortensis háza 15 milliméter magas, milliméter széles. Felülete fényes, sima, színe változó: borostyánsárga, vöröses vagy barna, egyszínű vagy hosszanti öt sötét csíkkal tarkított. Elsősorban dunántúli faj, keletebbre általában csak nagyobb parkokban, városokban telepszik meg. Szapora, így rövid idő alatt jelentős csiga látása alakulhat ki.

Mit látnak a csigák?

Rendkívül változatos megjelenésű, nagyon hasonlít a ligeti csigához Cepea nemo­ralisde annak a szájadéka feketés-barna, a kerti csigáé pedig világos. Elsősorban lágyszárú növényeken károsít, de a magnóliát is nagyon kedveli. Nedves időben nappal is tevékeny, szárazság idején fás részekre ragasztja a házát, és nyugalomban marad. Három évig él, és noha hímnős, önmegterményítés re is képes.

Gömb alakú, két milliméteres tojásaiból negyven-nyolcvanat rak le májustól októberig.

Három év alatt éri el teljes fejlettségét, és évig élhet. A tejfehér csiga Mona­cha cartusiana milliméteres háza fehér, hosszanti világosabb sávval, az oldalán sötét foltokkal.

csiga

Nedves környezetben mindenütt gyakori, növényekben nem válogatós, elsősorban a közepes termetű évelőkön, például íriszeken látható jellegzetes hámozgató kártétele. Szeptember-októberben rakja le 1,3 milliméteres tojásait as csomókba, összesen et. Két hét múlva kelnek ki a kis csigák, és egy év alatt fejlődnek ki teljesen.