Pupilla szem látás látvány egyik

Eszköztár: Érzékelés általános jellemzői Az ingerek felvételére speciális sejtek, a receptorsejtek szolgálnak.

1. Kisállatorvos - Szembetegségek, melyek kedvenceinknél is jelentkezhetnek
2. Otthoni látás javítása
3. Binokuláris látás – Wikipédia
4. A pupilla a szivárványhártya közepén elhelyezkedő rés, mely átengedi a beérkező fényt az érzékelő idegsejtekhez, amik az agyba továbbítják a jeleket.
5. Miért fogadj örökbe és ne vásárolj állatot?
6. Hogyan lehet javítani a látást 15 évesen
7. Az állatok egy részénél, főként a zsákmányállatoknál a szemek egymásnak háttal, a fej két oldalán találhatók, mivel ez biztosítja a lehető legnagyobb látómezőt.

Ezek megfelelő erősségű inger esetén ingerületet hoznak létre. Az egyes receptoroknak a különböző ingerekre nagyon eltérő az érzékenysége.

Melanoma a szemben

Azt az ingert, amire egy receptor a legérzékenyebb, adekvát ingernek nevezzük. A szemünkben levő receptorsejteknek például a fény az adekvát ingere.

A receptorokat csoportosíthatjuk az adekvát inger alapján, eszerint megkülönböztetünk fény- hő- mechanikai és kémiai receptorokat. A receptorsejtekben csak azok az ingerek keltenek ingerületet, amelyek erőssége eléri vagy meghaladja az pupilla szem látás látvány egyik.

Főoldal » Betegségek » Szembetegségek, látás » Melanoma a szemben A melanoma melanint termelő sejtekből kifejlődő daganat.

A receptorsejtekben keletkezett ingerület érzőidegeken és pályákon, általában a talamuszon keresztül kerül az agykéregbe, ahol kialakul az érzet, vagyis tudatosul a receptorműködés. A receptorsejtek legtöbbször érzékszervbe tömörülnek, amelyben különböző segédberendezések teszik hatékonyabbá az ingerfelvételt.

Szem felépítése A látás érzékszerve a szem, amely a koponyacsontok védelmében a szemgödörben helyezkedik el. A szemgolyó felépítése A szemgolyó fala háromrétegű.

Szemünk világa: a leggyakoribb szembetegségek

A legkülső réteg az erős, kötőszövetes ínhártya, ennek külső felszínén tapadnak a szemmozgató izmok. A szemmozgató izmok egészséges működése esetén a két szemgolyó mozgását idegrendszerünk rendkívül finoman összehangolja: két szemünkkel mindig ugyanabba az irányba nézünk.

Az ínhártya elülső folytatása az átlátszó, domború szaruhártya. A szem képalkotásában fontos, hogy a szaruhártya rendkívül nagy fénytörésű, domború gyűjtőlencseként a fénysugarakat erősen megtöri.

A szemgolyó középső rétege a szövetek vérellátását szolgáló érhártya. A szaruhártya szélénél az érhártya gyűrűszerű megvastagodása hozza létre a sugártestet.

Belőle ered a szem színét adó szivárványhártya, amelynek középső, kerek nyílása a pupilla.

A pupillán keresztül jut a fény a szemgolyó belsejébe. A szivárványhártyában aprócska simaizmok találhatók, amelyek összehúzódásakor és elernyedésekor, a pupilla szűkítésével, illetve tágításával szabályozható a szembe jutó fény mennyisége. Sötétben a pupilla kitágul, erős fényben pedig kicsinyre szűkül.

A szemgolyó legbelső rétege az ideghártya, más néven retina. Ez tartalmazza a fényingert felvevő receptorsejteket. A szemgolyó belsejét kitöltő átlátszó, kocsonyás anyag az üvegtest. A pupillán bejutó fénysugár útjába illeszkedik a szemlencse, amelyet a lencsefüggesztő rostok körben a sugártesthez rögzítenek.